Siklós a Tenkes-hegy lábánál, a Harkány-Nyárádi síkon található.

 

Siklós, mely a térség gazdasági és kulturális életének központja, méltán híres borairól, váráról és a városban található számtalan műemlékről, de mára joggal lehetnek büszkék az itt lakók a megújuló történelmi belvárosra, a hangulatos utcácskákra, amelyekben ízlésesen talál egymásra az idők homályába vesző múlt és a sikerekkel kecsegtető jövő.

 

Siklós létéről az első hivatalos okirat 1190-ből származik, ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A Dráva síksága felett őrködő határszéli vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Az erődöt először 1294-ben említik oklevélben.

 

1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár, amelyet ezt követően, évtizedeken át fejlesztettek. Erről az időszakról a gótikus szárny és a gazdag gótikus boltozással épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke - tanúskodik.
1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik a reneszánsz átalakítások köszönhetőek. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, akinek szobra a várárokban áll. Kanizsai Dorottya és férje temettették el a mohácsi csata elesett katonáit.

 

Az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használták a várat. A külvárosban mecseteket építettek, ezek közül is kiemelkedett a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi.
A XVIII. században a Batthyány család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat, amely a XIX. századra elveszítette katonai jelentőségét.

A XVIII. századi,  formáját máig őrző erődítmény spanyolbástyájának teraszáról pompás a kilátás Siklósra és a közeli szőlőültetvényekre. A külső várfalon belül álló Ferences templom a XIV. században épült. Szent Annának szentelték, és gótikus szentélyét itáliai hatásról tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik, és itt látható Garai I. Miklós sírköve is. A templom melletti XV. századi kolostorban működik a Kerámia Alkotóház, melynek nemzetközi képzőművészeti kiállítása szívesen fogadja a látogatókat.

Szerb-ortodox templomot a XV. században letelepedett szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából emelték. A templom leégett, amit 1783-ban a mai alakjában építettek újjá. Ikonosztáza és berendezése 1800 körül készülhetett. A berendezések legértékesebb darabjai - köztük egy rekesz- zománcos XII. századi nyakbavaló ereklyetartó doboz - a szentendrei görögkeleti egyházművészeti gyűjteménybe került. 

A siklósi református egyház – a helyi hagyomány szerint – egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hírdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson. A siklósi református templom építését 1804-ben fejezték be.

 

Siklós kitűnő bortermő vidék. A Tenkes-hegy oldalában a fehérborok dominálnak, legelterjedtebb szőlőfajta, mely egyben Siklós zászlós bora, az Olaszrizling.

 

Forrás: http://villanyiborvidek.hu/hu/telepulesek/siklos

 

 

Oldal: Siklósról...
Örsi Ferenc Művelődési Központ - © 2008 - 2024 - orsiferencmk.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat